#shorts
Ferihegy 1950. május 7-én nyitotta meg kapuit. Az ifj. Dávid Károly által tervezett, felülnézetből repülőgépet formázó, különleges terminálépület szárnyaiban ugyan még bőven volt munka, de az impozáns központi csarnok, a tranzitváró és a két irányítótorony már elkápráztatott mindenkit.
A Maszovlet és a külföldi légitársaságok ekkortól Ferihegyet használták. Az első évben a repülőtér közel 50 ezer utast kezelt, fontos megjegyezni, hogy mostanában ez egynapi forgalomnak felel meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Egy-egy erősebb nyári napon akár 54-55 ezer utas is megfordul a terminálokon. 1950-ben 3000 tonna árut vittek és hoztak a Ferihegyet érintő gépek, napjainkra az éves áruforgalom megközelítette a 300.000 ezer tonnát.
Ha valaki az 50-es években belépett a központi csarnokba, a menetrendi táblákon számos hazai célállomást láthatott. A Maszovlet kiterjedt belföldi hálózatot üzemeltetett, gépei menetrendszerűen közlekedtek Győrbe, Szombathelyre, Zalaegerszegre, Nagykanizsára, Kaposvárra, Pécsre, Miskolcra, Nyíregyházára, Debrecenbe, Békéscsabára és Szegedre. Nyári időszakban Siófok és Tapolca is elérhető volt repülőgéppel Budapestről. Sőt egy időben körjártok is közlekedtek, amelyek szinte az összes határmenti nagyvárost érintették, átszállást biztosítva a Dél-Alföldön vagy a Dél-Dunántúlon.
Ezek a járatok jelentős szerepet játszottak abban, hogy felpezsdüljön az ország gazdasági vérkeringése a második világháború után, hiszen a vasúthálózat komoly károkat szenvedett a 40-es években. A Li-2-esek nemcsak utasokat, hanem gyakran nyírségi almát, miskolci babakocsikat, alföldi epret, barackot és rózsát is szállítottak a fővárosba, aztán külföldre. Hosszú éveken át külön rendelet szabályozta, hogy egy belföldi repülőjegy legfeljebb 20 százalékkal kerülhet többe, mint egy elsőosztályú vonatjegy.