Mi az a fényév?
Amikor a kozmosz nagyságáról beszélünk könnyű nagy számokkal dobálózni, de sokkal nehezebb elképzelni hogy valójában milyen nagyok az égitestek, milyen messze vannak és milyen sok van világegyetemünkben.
Ha fénysebességgel utazhatnánk, utunk a legközelebbi csillagig több mint 4 évig tartana. Utasszállító repülőgéppel 5 millió évre lenne szükségünk hogy odajussunk.
A NASA Kepler űrteleszkópjának megfigyelései alapján bátran megjósolhatjuk, hogy minden csillagnak amelyet az égen látunk legalább egy bolygója van. Valójában nagy valószínűséggel több bolygóról is beszélhetünk nem csak egyetlen bolygóról. A több száz milliárd csillagos galaxisunkban ez a bolygók számát potenciálisan ezermilliárdokra emeli. A megerősített exobolygó észlelések száma (amelyeket a Kepler és más távcsövek készítettek az űrből és a földről) ma már több mint 3900. Ez abból ered, hogy galaxisunk csak apró szeleteit nézzük. Ezek közül sokan kicsi sziklás világok, amelyek megfelelő hőmérsékleten lehetnek ahhoz, hogy a folyékony víz legyen a felszínükön.
A TRAPPIST-1 rendszerben hét bolygó egy vörös törpe csillag körül kering. Ezek a bolygók nagyjából a Föld mérettartományában vannak körülbelül 40 fényévnyire tőlünk. Valószínűleg sziklásak, négy a „lakható zónában”. A keringési távolság lehetővé teszi a felszínen lévő folyékony víz jelenlétét. A számítógépes modellezés azt mutatja, hogy némelyiknek jó esélye van arra, hogy vizes - vagy jeges - világ legyen. A következő néhány évben megtudhatjuk hogy van -e légkörük vagy óceánjuk vagy akár a lakhatóság jeleit is felfedezhetjük.