Counter Clockwise - Entrópia
Szó Szegik, vagy Bennszakad (2022)
Zene: Counter Clockwise
Szöveg: Counter Clockwise
Ének - Hohmann Bálint
Gitár - Fábián Tamás
Basszusgitár - Barczi András
Dobok - Magyari Péter
/ counterclockwiseskatepunk
Hangfelvétel: Counter Clockwise
Keverés, master: Vári Gábor (Miracle Studio)
Videó: Barczi András (andrisbarcziphoto)
Booking: Dul Sándor
+36 70 70 80 732
[email protected]
Entrópia
Csak egy ásó, esetleg rozsdás lapát,
Földbe vájó. Lehet bér, nem kell saját.
Méter mélyen: a munka már nem kenyerem...
Ez a jelenem... A reményt így temetem!
És csak nézem, ahogy a metró ablakából bámul rám
A tükörképem. És csak nézem a záródó ajtókat,
Ahogy törlik a formám!
Erről szólt a tegnap, megfakult képeslap.
Bármeddig is nézem, a hajnali sötétségben
Csak a múló idő törésvonala van itt vendégségben.
Bármeddig is nézem, a kimerültség néz vissza,
Ahogy a múló idő párlatát kortyolgatva issza.
Mert hosszú az éj és millió a démon,
Itt köröznek a szobában. Álmatlansággal takar be a plafon.
Már korábban is gondoltam, hogy leírom (így marad valami utánam):
Sokkal jobban szerettelek, mint ahogy magamat utáltam!
Reggeli kávé, a zacc engem figuráz...
Agyi enklávé, elszigetelődött kicsi ház, kopik a máz...
Roskad a váz...
Pár percet fekszem, pár percig élek:
Az entrópiától pár percet kérek.
És csak nézem, és csak nézem...
A metró ablakában a tükörképem.
Bármeddig is nézem, a hajnali sötétségben
Csak a múló idő törésvonala van itt vendégségben.
Bármeddig is nézem, csak a kimerültség néz vissza,
Ahogy a múló idő párlatát kortyolgatva issza.
Bármeddig is nézem, a hajnali sötétségben
Csak a múló idő törésvonala van itt vendégségben.
Én sem látlak téged, és te sem nézel vissza,
Ahogy a múló idő párlatát kortyolgatva issza.
Hosszú az éj és millió a démon,
Itt köröznek a szobában. Álmatlansággal takar be a plafon.
Már korábban is gondoltam, hogy leírom (így marad valami utánam):
Sokkal jobban szerettelek, mint ahogy saját magamat utáltam!