Fliegauf Benedek - Csillogás - 2 - 1/2
A filmből, Dobronay László tévés rendező-operatőr beszámolója a személyes halál-tapasztalásáról.
Az alábbi beszámoló Cherokee172-től származik a vodeó kapcsán
/ cherokee172
Igazolom, már, amennyire ilyet kell igazolni (2. résszel együtt)... Szinte szó, és érzelmileg és hangulat szerint is ugyanezt éltem át (autóbalesetem következtében), és ráadásnak a poén kedvéért (mellékesként megjegyezve), a helyszíni újraélesztés utána én is az Árpád kórházba kerültem. Ott a 2. emeleti őrzőben tértem észhez napok múlva, többek közt teljesen összetörve a kómából... De mégis "mindent tudva, átérezve"...és megváltozva...
Elkezdtem megfelelőképpen értékelni, és merni azzal az énemmel élni, ami alapban én vagyok, és nem annak megfelelni, amit már gyermekkorban elkezdik ráhúzni az emberre. Rájöttem, hogy inkább túléltem, mint megéltem addig a mindennapokat, az életet. Rájöttem, hogy valójában ösztön, és tanult reflexalapú, egyszóval rutinnal éltem, reagáltam eddig a pontig, mint tudatosan.
Miután kómából kijöttem, azonnal azt tapasztaltam, hogy az addigi sok korlát, amik állandóan emberek, és dolgok, események megítélésére, vagyis ítélkezésekre ösztönzött, valójában a befogadásomat korlátozta, így a mindennapokban szemellenzővel jártam. Balesetem előtt Inkább sérelmeimmel, kritikáimmal éltem, mint megbocsájtásokkal. Egyáltalán nem tudtam meghallgatni (vagy inkább meghallani) az embereket.
Voltak elveim, volt akaratom, amikről azt hittem, valós önmegvalósításaimat szolgálják. Ezekről is kiderült, ezek nem az én, de annál inkább mások akaratának voltak alárendelve. Másoknak megfelelés. Vágyaim nem az én vágyaim voltak, csak elhittem én is mint oly sokan, hogy akkor vagy sikeres ha sok a pénzed, márkásak a cuccaid, presztízs autód van, stb. Közben, valójában igazi barátaid nincsenek, a külsőségeidre adtak, nem a belső tulajdonságaidra.
Ha valamit kijelölsz, de nem éred el, vagy ha valamid van amiről úgy érzed hogy a sikered mérvadója, de elveszted (vagy csak a veszteség szele is megérinti), képletesen mondva (de sokan valójában is) belehalsz.
Illúzió, illúzió hátán. Rájöttem, mennyi mindent észre se vettem. Sok triviális dolgot, amik most nagyon sokat jelentenek. Tudok szívből örülni bárminek.
Régen az érzéseimet nem mertem kifejezni, mert azt verték belém, az a gyengeség jele. Közben megéreztem, ez is hazugság volt. Sajnos korunkban nagyobb bátorság kell megfelelő módon, és mértékkel kifejezni magunk és érzéseink, mint elnyomni azokat, hogy majd egyszerre robbanjon ki belőlünk frusztráció formájában. Most már merek dicsérni is, és merek megbocsájtani. Meghallom, és meghallgatom az embereket.
Párkapcsolatomban is nagy változások születtek. Merek szeretni, és hagyom, hogy szeressenek. Párkapcsolatban nem segítünk egymásnak, hanem részt veszünk egymás életében. De, ami egyben a legcsodálatosabb, de egyben valahol átok is, hogy meg, és ráérzek az emberekben arra a gócpontra, ahol baj van, és letértek a saját útjukról.
Még meg kell tanulnom ezt az adottságom kezelni, és nem odarohanni mindenkihez akinél "veszélyt" érzékelek, hogy vigyázz! - mert ez, ahogy most vélekedsz és élsz a látásmódoddal, az önmagad, és környezeted rombolójává válik. Figyelj az ok-okozati összefüggésekre! Légy tudatosabb! Sokszor sírnék, amikor pl. tömeg-közlekedek. De meg kellett tanulnom, hogy "kéretlen" tanácsokat ne osztogassak, mert esetekben jobban megijednek az emberek, ami akár teljes bezáródáshoz vezet.
Rá kellett jönnöm, hogy a szabad akarat 2 választást tesz lehetővé.
1. Igen
2. Nem
Választhatod, hogy mész az utadon, vagy választhatod, hogy nem. Ez mindenkinek a saját döntése.
Ha valaki valakitől segítséget kér, akkor kell mindent megtenni, ami a módunkban áll. De mások döntési felelősségét nem vállalhatom magamra ugyanúgy, mint, hogy véleményem mögé ne tenném felelősségem is.
Sokszor hallok olyan véleményeket, amik mögött nincs felelősség, csak fontoskodás, vagy jóhiszemű segítségnyújtás, csak éppen nem érzi át, hogy mások talán másképp is láthatnak dolgokat.
És még 2 fontos, és ezzel be is fejeztem válaszom.
Egy bűn van csak, amit ember elkövethet: Ha nem tud megbocsájtani. Főleg önmagának.
Másik fontos: 3-as szabály, ami talán segítség akár a boldogság felé, mert legyőzi a mérgező gondolatokat, és sérelmekkel élést.
A magyar nyelv két szóval megfelelőképpen fejezi ki a(z) (ön)mérgező gondolatot:
Mérges vagyok.
1. Ne gondolj
2. Ne mondj
3. Ne tégy (ne cselekedj)
olyat, ami neked is rosszul esne, akár fájna is...
Remélem segítettem érdeklődésed kielégítésében :)